HTML

Utolsó kommentek

Naptár

január 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

God's zoopark

..járom a várost, emberek jönnek, emberek mennek... minden változik, csak a hülyeség marad örök érték..

Friss topikok

Dolgozni megyek...

2007.04.20. 09:00 Futó Lada

sötét...szél......hideg
Reggel..sötét..félálom
Tömegnyomor!
Egy fiú ,
Egy lány.
Egy pár...
...perce várnak.
Rám...
...se figyelnek.
Jön a busz.
Látom..
Hmm..Eszerint látom a jövõt?
Itt a busz,már lassít

"Szálljunk fel,én is akarom
így most jó,nem kell beszélni!"

Lassú..sose ér ide

"A 7-es busz megáll,
valaki felszáll,
Eperízû a fagylalt
És szereti nagyon a lány"

...Szereti....Az a kérdés kit..
...érdekel?
Na mindegy. Megyek dolgozni.
Hmm..Eszerint menõ vagyok?
Sima,forditott,sima,forditott...
...köt a beton...
- Mindjárt beérek- ..
..szólt az éretlen alma..
Egy férfi négykézláb keresgél a sárban..
Talán elvesztette az egyensúlyát...

Szólj hozzá!

Jöttem , láttam... s most nem győzök bocsánatot kérni..

2007.04.16. 06:36 Futó Lada

  • ...reggel gondolkodtam,van-e valami emlitésre méltó az utóbbi idõben ami indokolná hogy írjak .Nem volt.De aztán bejött Lala. Lalát onnan lehet megismerni,hogy õ az élõ transzparense a "Jó szakember nagy zajjal dolgozik" jelmondatnak...

    - Mi van Lala? Le vagy törve mint a bili füle..
    - Hagyd el, banyek!
    - Óóóóócccseee! Há mi vaaaaan? - kérdezett rá Ede.
    - Ne tudjátok meg...najóvan banyek,elmondom...
    - Nemár!..Inkább akkor bungee-jumping kötél nélkül!- vetette közbe Tibi.
    - Naszóval. Reggel korán zarándoklok kifele az állomásra,infraszemüvegben szinte a nagy sötétre való tekintettel.Késésben vagyok,naná.Út felbontva mint tejesdoboz a hûtõajtón.Sima átjutás óne,állhattam neki fogócskázni a dömperrel,meg a többi útkaparó jószággal a sikeres átjutás érdekében.Jó rendben,végre állomáson kint,vonat jön.Felpréselõdtem.Frankón mondom banyek : a szardiniásdoboz ehhez képes egy bálterem.Annyi helyem se volt,hogy semennyi.Reggeli melósvonatról lévén szó,a nagy összetorlódástól olyan izom-szag volt,mint a Mister-univerzum verseny elõtt az öltözõben...
    - Te már csak tudod...sûrûn fordulsz elõ ilyen helyeken..-szólt közbe Tibi.
    - Jóvanmár banyek ! Persze hogy nem voltam...
    - Ki hitte volna !! Én frankón nem ! Ha rádnézek,egybõl a Svajcenegger jut eszembe.....amikor még csak kb 8 éves lehetett...de te még persze lehetnél fõszereplõ az "Etióp terminátor" címû filmben...simán elmenne..
    - Bal lábbal keltél Tibi bátyám?..No persze ha kettõ van belõle,úgy nem kunszt..Node most nem ez a téma.Szóval banyek megy a préselõdés ezerrel,hering-effektus, dögszag meg minden.Állomásra be,ajto ki. A peronon ott áll egy életmûvész.Frankón mondom,még az ateisták is imádkozni kezdtek,nehogy oda szálljon hozzánk. De a jóisten nem figyelt,talán a Bumerángot hallgatta a slágerrádión vagy mittomén,lényeg a lényeg - a fószer behullámzott oda mellénk.Látszott hogy benne van a reggeli agyserkentõ vegyespálesz-tablettásbor koktél,és olyan szaga volt banyek,amilyennek biciklit lehet támasztani.De ez nem lenne elég,jött mögötte kb 1 köbméter muslinca.Frankón láttam: egy esélyem van a túlélésre, ha nem veszek levegõt amíg ittvan.
    - Ne folytasd,kitalálom - vágott közbe Tibi. - Ugye túlélted?
    - Tibi bátyám,ha így folytatod,még akár ûrhajómérnök is lehetsz.Mibõl jöttél rá?
    - Gondoltam csak nem akarsz szomorú sztorikkal traktálni így reggel.
    - Na jó mindegy banyek...folytatom.Gyorsan bespejzoltam annyi oxigént amivel egy edzett polinéz gyöngyhalász napokig kibekkelné a tengerfenéken.Igen ám,de ez az én acélos szervezetem számára kevésnek bizonyult.Fejem olyan volt banyek,mint a népstadion hajdanán egy Ujpest-Fradi meccsen; hol zöld hol lilás árnyalatban viritott mikor egy homályos viziómban eszembe jutott anyám egyik intelme : "Fiam,legalább kétpercenként vegyél levegõt!".Hát ennyit ugye csak megtehet az ember az anyja kedvéért...de bár ne tettem volna.
    - Elért a feeling?
    - Hát finoman szólva...bár én úgy mondanám banyek :mellbevágott mint városi gyereket a hegyi levegõ. Kicsit hezitáltam mint akit Mike Tyson szájonvágott, hogy most dobjak-e egy hátast,vagy mégis inkább várjam ki a menet végét,de aztán talpon maradtam,
    - Hõs vagy! -szólalt meg Tibi.
    - Dehogy! Csak egyrészt nem volt hely megpadlózni,másrész tuti hogy nem a Pamela Anderson jött volna mesterségesen lélegeztetni,hanem ez a szeszkazán.
    - Hõs vagy..-szólt ismét Tibi.
    - Most te belém akarsz kötni banyek?
    - Kössön beléd a tejbegriz...
    - Tibi bátyám ! Most kicsit ideg vagyok.Itt mondom életem történetét,te meg egyfolytába beszólsz.Nem lesz ennek jó vége!
    - Mi van Lala? Dzsúdó-pudingot reggeliztél? Vagy birkózószõnyegen aludtál,hogy ilyen harcos vagy? Vedd már észre : kevés vagy mint New York-ban a Bin Laden-sugárút!
    - Dehát ti kérdeztétek mi bajom !
    - Kérdezte a fene,mondtad te annélkül is.Elmondtad? El. Meghallgattuk? Meg. Sajnállak-e? Nem én.
    - Jóvan banyek,meséljen nektek ezután az Andersen..
    - Azon legalább elalszok...de tõled még aludni se lehet olyan hangos vagy.
    - Óóóóóccssse! Este üttyük a bajermünchent! - jött vissza a folyosóról Ede.
    - Te Lala ! Az elõzõt visszavonom...mégse vagy olyan hangos...

    ..naszóval így indult a mai nap.Még mindenkiben benne él a megrázó történet a fiúról aki a reggeli melósvonattal jött dolgozni.Persze Lalát beküldtük a szoba közepére,hogy rendesen körbe tudjuk röhögni.Mindenki okult a mesébõl, Lala például azt hogy többet nem meséli el reggeli utazását, míg a többiek azt,hogy nem érdemes messze lakni,mert akkor vonattal kell bejönni.

    ...ennyit mára...további folytatás a reklám- ....azaz holnap után...
  • Szólj hozzá!

    Csigafalva lakói - Laláról egy szót se!

    2007.03.25. 14:35 Futó Lada



    - Veröfényes nap virradt ma is a Megyére. Gandalf a nagy varázsló a fene se tudja merrefelé kóvályog, igy ma valószinü semmilyen nagy tettet nem hajt végre. Ezért róla nem is szólnék több szót.

    - (Ugye?! Pedig ö Gandalf, róla szólhatnék bármennyi szót.De róla se szólok...Hát még Laláról!)

    - Naszóval , ott tartottam, hogy hosszas unszolásra és a reggeli kávé friss illatára felkelt végre a nap. A megye lakói elmentek hogy megünnepeljék Zsákos Bilbo 112-ik születésnapját.Mivel Bilbo a fene se tudja merrefelé kavirnyált, nem is találták meg.De azért keresték szorgalmasan,mivel a hobbit egy igen szorgalmas fajta.Tehát próbáltak rájönni merre felé kavirnyálhat Bilbo, ezért nem is voltak otthon.Igyhát fenét se láttak a csodálatos reggeli napfelkeltéből. Akkor meg miért irtam le az egészet? Hmm... Hát csak azért mert volt aki látta ezt a csodálatos reggeli napfelkeltét!

    - (Óóóóóccsssee! Hát esti napfelkelte is van? Há nincsen...akkó meg mié kell irni hogy "csodálatos reggeli napfelkelte"??)
    - Volt beszólni?? Csináld a tippmixet....
    - Jól van no , csak gondoltam segitek.
    - Én segitek tippmixelni? NEM!!! Na...haggyál lógva!


    - Tehát.... nem maradt más hobbitfalván mint a kertben a salátára rájáró csigák.Ök úgy gondolták - nagyon helyesen - hogy mivel hobbitok egyáltalán nincsenek, ezért teljessen logikátlan Hobbitfalvának hivni a falut.Igenám ,de akkor mi legyen a neve? Rövid gondolkodás után ugy vélték,hogy mivel csigák viszont vannak, ezért lehetne a neve akár Csigafalva is....és az is lett.
    -Felkelt tehát a nap Csigafalván. A reggeli nap kósza sugarai a szivárvány ezer szinében verődtek vissza a füszálakon gyöngyözö hajnali harmatról. Minden csiga vidám boldogan, vidámsággal telve ébred, kivéve egyvalakit. Őt Torzinak hivták,egykoron Csernobilban lakott,de már egy ideje átköltözött. Ő búsan araszolt elöre Csigafalva főutcáján miközben a vidám csigagyerekek el-el suhantak mellette.
    - Szia Torzi ! Miért lógatod a szemed? - kérdezte barátja Speedi,aki postai kifutó volt.Éppen befejezte a tavalyi kalendáriumok széthordását mind a két helyre mikor meglátta búsuló barátját.
    - Hagyd el Speedi..szomorú vagyok...ugy érzem mindjárt megszakad a szivem!
    - Ugyan már! - vigasztalta Speedi - Te csiga vagy...a csigáknak nincs is szivük.

    - Óóóóócccsse ! Ez egy hülye mese!..Hát ettöl még a hóember is megvadulna!!
    - Esik a hó??!!! NEM !!!! Nincs hóember !!! Csönd legyen !!!
    Tehát...

    - Jaj rajtam ez segit - mondta Torzi,és lehajtotta a fejét. - Nagy az én bánatom - mondta és lehajtotta a másik fejét is.
    - Csak nem kirabolták a házad???
    - Nem...nemigazán..
    - Fáj valamid? ...a kezed?...a lábad?
    - Hát...nemigazán..asszem ilyenjeim nincsenek is..
    - Ja persze!De hülye vagyok! - csapott Torzi homlokára Speedi. - De tudod mit?..Épp a parkba megyek...gyere kisérj el..közben elmesélheted.
    - Jó rendben,nincs semmi sürgös dolgom - vont vállat Torzi.
    - Torzi..neked nincs is vállad...
    - Ja! ..Tényleg..
    És ezzel elindultak a parkba...

    ...pár nap mulva ...

    ...odaértek a parkba...
    - Nézd Torzi ! Ott van Tipegő! Micsoda sportember! - sóhajtott fel Speedi.
    - Dehát ő nem is ember Speedi...Ő csiga..
    - Micsoda sportcsiga! Sokért nem adnám ha vele kocoghatnék hajnalonként! Akkor én is indulhatnék a Maratonin mint ő.
    - És miért nem kocogsz vele hajnalonként?
    - Ááá!..a fenének sincs kedve olyan korán felkelni!
    - Ja!..Az más...
    - Megaztán álmos vagyok...
    - Miért Speedi?..Mit csinálsz éjszakánként?
    - Eljárok más csigákhoz házibuliba.
    - Az jó?
    - Na hallod! Szól a zene,egész éjjal táncolunk.
    - Mi az a tánc?

    - Óóóóóccssse! Hát még ezt se tuggya? Hát milyen csiga ez??
    - Éti !! Kész a tippmix????..Akkor meg haggyábékén!! Dolgozok!!
    - Nem kell mindjárt leharapni a fejét szegény Edének.Ő csak jót akart.
    -Tibi bátyám! Te is kezded?..
    - Kezdi a fene.De már olyan ratyi a mese, hogy az embernek gyomorrontása lesz tóle.
    - AKKOR AZ AZ EMBER SZEDJEN BILAGITOT !!! CSÖND LEGYEN MÁR VÉGRE !! IGY NEM LEHET DOLGOZNI !! Ha még valaki beszól , az befejezheti helyettem.

    Huh...nnna tehát hol is maradt abba?...Á igen.
    - A tánc? Hát Szól a zene mi meg bulizunk. Rázzuk a házat, figurázunk a szemeinkkel,meg ilyesmi..Ez most a menö!
    - Hmm..és kik vannak ott?
    - Ó,hát csupa jó fej.Multkor volt egy lányzenekar, a Csiga-bige...Na az volt ám a menö!
    - És mindig csak tánc?
    - Ja...meg ilyesmi.Van kedved eljönni?
    - Hát ....nem is tudom..

    - Hát most mit jácca az eszét?Óóóóóccssee!..Hát odamegy, piff-paff sztán buli.
    - Ja.Ahogy Ede mondja...Esetleg vigyél fordulatot a sztoriba.Mondjuk felszed a bulin egy meztelencsigát és....
    - Nem szed fel senkit!!! Ez mese és nem ilyen..ilyen ..ilyen izé!! Ez kulturális momentum! Megragadja a pillanatot, és megörökiti az utókornak
    - Megragadhatja a meztelencsigát is, akkor is tud valamit alkotni az utókornak. És akkor tán több lenne a cselekmény is,mert eddig nem nagyon überelted a szappaoperák szintjét
    - Ja óccse!Igy a kutya se fogja óvasni! Botrány és tragédia kell a népnek!
    - Kész!! Befejeztem !!! Ezt igy nem lehet !!! Botrányt akartok ??!! Tragédiát ??!! Hát jó !!

    - Ahogy beszélgettek, jött az úthenger aki eltévedt, és eltiporta egész csigafalvát !!! Tragédia !!! Senki nem élte túl...Azaz..csak néhányan!! Ők túlélték !! De jöttek a csigagyüjtők, és mind összeszedték!!! És megfőzték öket!! ÉS..és..és feltálalták mint pacalpörkölt!!! De kiderült!!! Botrány lett!!!
    - ITT A VÉGE FUSS EL VÉLE !!!!!!!

    Kész vége...fogok én nektek még egyszer mesélni...Egy frászt!!..Meséljen mindenki magának..befejeztem...kész,végeztem hatszáz!!!

    Hát ennyi kedves olvasoink, a rövid ám de hirtelen palotaforradalom hatására ennyi volt a mese.A következö részben ismét találkozhatnak közkedvelt höseinkkel. (Nem,nem...bármennyire is megszerették a kedves de csünya Torzit, a fürge Speedit, nem övelük találkozhattok,hanem Lalával, Edével,Tibivel, és a többiekkel)....Hát ennyit mára, a többit holnap..hasta manana..

    Szólj hozzá!

    Tenisz

    2007.02.15. 08:10 Futó Lada

    ...korai reggel ez a világ történelmében. Nem mintha kései reggelek is léteznének, mert ezeket a közvélemény egyszerüen "délelőtt"-té formálta át. Tehát maradjunk a korai reggel viszonylatában. Bögrével kezemben beállok csendesen a teakonyha elött kialakult sorba és várom hogy ráfókuszálódhassak a mikrohullámú sütőre. Lala érkezik ekkor sor végére, kezében lábasnyi bögrével.
    - Nehogymár! Mindenki csak a bögréjével jött! Ekkora kancsóval gyere vissza 10 után!
    - Haggyámán banyek! Nagy bögrébe is lehet keveset inni..
    - Hogy oda ne rohanjak! Alig lötyög egy fél liter az alján mi? De sajnállak!
    - Ha fél liter, hát fél liter. A szervezetemnek ennyi a reggeli szükséglete.
    - Nekem is vannak szükségleteim, sőt egyre sürgetőbbek - csapódott hozzánk Tibi - Úgyhogy jó lenne ha gyorsabban menne a sor.
    - Há Tibi bátyám ! Pálinkás jóreggelt!!
    - Beérném egy jó kávéssal is.
    - Erről van szó Tibi bátyám...ki a kávét nem becsüli..
    - Lala - szakitotta félbe Tibi. - Legalább addig várjál mig megiszom a kávét.
    - Van egy olyan gyanúm Tibi bátyám, hogy ha megigérném ,hogy addig nem szólalok meg mig a kávédat meg nem iszod, akkor az a kávé még a pohárból várná az évszázad végét...
    - Van benne némi logika - ismertem el.
    - Nem vagy te buta Lala - bólintott Tibi is. Majd kifelé nézve elgondolkodott. - Affene..megint esik.
    - Hja banyek.. szerencsétlen teniszpálya úgy felázik mint a nagymuter parkettája.
    - És? Számit az? Ugyse nagyon teniszezik senki.
    - Az az igazság Tibi bátyém, hogy nincs ellenfelem. Pedig én aztán játszanék ezerrel.
    - Ugyan menj már! Azt se tudod melyik végét kell fogni az ütőnek!
    - Én-e ? Hát már hogy a viharba ne tudnám??!
    - Azt ne mondd, hogy tudsz teniszezni..
    - Miaz hogy! Bár már nem vagyok a régi, de fénykoromban a kétkezes fonákomat rettegte egész Zugló!..de legalábbis az Egressy út körüli lakótelepeken..
    - Nem akarlak zavarba hozni, de Zugló azért még nem Wimbledon!
    - Ja persze ...azt tudom
    - És mondd csak Lala: Mennyit teniszeztél? Hány évet?
    - Évet?? Dehogy.. csak 3 labdányit.
    - 3 labdányit?????
    - Ja..3 labdánk volt. Egyszer szerváltam, kétszer fogadtam, aztán mentem a lakótelepre megkeresni a labdákat. Mire visszaértem végetért a tornaóra.
    - Az ellenfél eközben mit csinált?
    - Látom Tibi bátyám , nem érted kristálytisztán. Na akkor elmondom.Szóval banyek, megbeszéltük cimborámmal, hogy most aztán teniszezünk egyet.Előtte még sohase játszottam, ezért rákészülésként edzettem egy kicsit a Jimmy Connors Tennis nevü programmal, aztán megnéztem a Jurosporton a Wimbledons Classiscs cimü müsort. Több se kellett, innentöl kezdve az Agassi hozzám képest már csak ipari tanuló lehet.Bátran néztem a másnapi mérkőzés elé.
    - Ami , ezek szerint eléggé rövid ideig tartott.
    - Ne kapkodj, banyek, ott még nem tartok.Na szóval. Másnap. Teniszpályára be, körben 3 m magas kerités. "No - gondoltam, akkor -csapjunk bele!" Aztán mindent ahogy a tv-ben láttam. Szerva lényege: labda feldob, akkorát nyőgni mint szüléskor ha jönnek a tolófájdalmak, aztán akkorát ütni a labdába, hogy ha a túloldalon lepattan, akkor ott feltörjön a karsztvíz.Nem egy vaszisztdasz, bárki meg tudja csinálni...Labdát feldobtam, becsuktam a szemem aztán durr, ami a csövön kifér. Kicsit paráztam ezerrel, nehogy kicsusszon a kezemböl az ütő,mert esetleg beleáll a cimbora fejébe,aztán erre ő megsértődik és fuccs a tenisz-meccsnek. Ezért banyek, kicsit ferdén tartottam az ütőt. Így ahelyett,hogy a becsapódás helyén feltört volna a karsztviz, sokkal inkább föld körüli pályára állt a labda. Persze rögtön tudtam hogy szerva fogadásban sokkal jobb vagyok.
    - Mégi miböl gondoltad?
    - Hát...ha a szerva adása a gyengébb oldalam, akkor biztos a fogadás az erősebb...
    - Logikus
    - Nos tehát. Szoval jön a szerva, állok laza kisterpeszben, aztán ahogy a nagykönyvben meg van irva, egy gyönyörü kétkezes fonákkal visszabombáztam a bogyót. Kicsit ugyan magasra sikerült, de már csípte a kerités felső szélét.Mi ez ha nem biztató jel? Egyből jöhetett is a következő.Itt már taktikázni kezdtem.
    - Mire te szerencsétlen?
    - Nyugi már banyek, ne türelmetlenkedj! Noszóval. A szervát csak finoman visszapöttyintettem, de ugy ám ahogy csak a legnagyobbak.
    - Magyarán :kerités felső széle
    - Ugyan , dehogy. Át a másik térfélre. Aztán vad szingaléz csatakiáltással rohantam előre, merhogy ez a szerva-röpte játék lényege.
    - Dehát nem is te szerváltál - vetette közbe Tibi.
    - Ez pusztán részletkérdés.Hibára késztettem ellenfelemet, s mikor láttam hogy a labda pont alkalmas lecsapásra, akkor aztán megküldtem mint állat. Az az igazi jóféle kőolaj-fakasztó lecsapás volt, csak sajnos a labda átpattant a keritésen, és társai után indult..Aztán a többit már meséltem
    Tibi az ég felé nézett tüntetőleg, majd néhány pillanat múlva Lalára.
    - Befejezted?
    - Hát....ja..dióhéjban ennyi lenne talán.
    - Miért nem tollasoztál? Abba nem lehet ekkorát ütni
    - Hát...a tollast egy életre megutáltam
    - Hogy-hogy?
    - Kellemetlen sztori. Kiskoromban nagyszüleimnél nyaraltam, és szerettem volna tollasozni.Igen ám, de a tollasütő meg otthon maradt. Semmi gond, a nagyfater barkács beállitottságú volt, mondta hogy ő majd csinál nekem. Valami összebarmolt fagurigába belekalapálta a nagymutertől beujitott vitrázsfüggöny- tartó aluminium rudat. Erre valami légycsapószerü izét eszkábált. Aztán bement a baromfiudvarba banyek, adott két sallert a kakasnak.A kihullott tollakat beleszurkálta egy radir-darabba és közölte hogy kész a tollasozó-készlet. Ilyesmit barkácsolt a nővéremnek is, és kipaterolt az utcára játszani, mert ha az udvarba lettünk volna félő,hogy megvadulnak az állatok.A nagymuter úgy gondolta,hogy egy sportoló mégse járhat akárhogy, ezért rám adta a nagyfater klottgatyáját, ami térdig ért, ha hónaljban elkötöttem cukorspárgával a derekát. Úgy néztem ki benne banyek, mint a kijevi Dinamó focistái a futball aranykorában.De még igy is fél kézzel fogni kellett a gatyakorcot, mert egy-egy laza sasszé után mindig lecsuszott. Na , miután így felvonultam banyek, az egész környék rajtunk röhögött. Az arra járó postás, menetből zuhant az árokba a röhögéstől, a szomszédban dolgozó köművesek hasonfekve csapkodták a földet,mig az idősebb asszonyok visitva próbálták túlkiabálni egymást....valahogy többet nem akartam tollasozni..
    Persze addigra már a sorban előttünk állók is hallották az elbeszélést, és némelyik élénkebb képzelőerővel rendelkező hölgyemény érdekes módon kezdett rázkódni, kvázi fuldoklott a röhögéstől. Persze hangosan egyik sem mert tetszést nyilvánítani, ismervén Lala mimóza természetét, igy sikerült kilötyögtetni a kávénak szánt vizet. Kipirosodott szemmel fordultak vissza újabb vízadagot felvenni...
    - Lala... gratulálok..a sor örvendetes módon lecsökkent..legközelebb is gyere...

    Szólj hozzá!

    Lala strikes back

    2007.01.09. 02:21 Futó Lada

    Csend,nyugalom,jóidõ,béke...

    -Óóóóócssseee!! Hát boldogújéévet !! Hahaaajjjjj!
    Atomcsapás,földrengés,ballisztikus rakéta,Newton-Leibniz tétel..
    Az ijedtemben letépett kilincset óvatossan az asztalra helyezem majd nem is veszem el onnét. Sose tudni, végülis jobb a békesség. Már az összes csirkefogó ittvan,megint én értem be utoljára. Ezért hallom mindig hogy:
    "Te utolsó gazember!". Na majd holnap beelõzök valakit. Helyzet szokásos, Lala észt oszt a nagyérdemû publikumnak akik tátott szájjal hallgatják a mestert és szinte isszák minden szavát.

    - No akkor mégiscsak boldog uj évet banyek !
    - Ez már a köszöntö volt? Te Lala! Ennyi erõvel azt is mondhattad volna,hogy "hamá nem mentetek a Dunának, akkó Agyonisten!" Azé nem kéne ennyire elkapatni minket nem gondolod?
    - Tibi bátyám! Mi ez a letörtség banyek? Megin nem kaptál Dzsiájdzsót karácsonyra? Vagy nem sütött bejglit az asszony?
    - Te Lala! Mire ilyen nagy az arcod? Lassan már csak kombájnnal borotválkozhatsz..Tényleg!Megkaptad a kombájn apádtól karácsonyra?
    - Óóóóccssee! Kombájnod van? Nem azzal jársz tán a diszkóba?
    - Hagyd el Ede, ha még csak azzal járna!Nem az a gáz hogy azzal jár,csak néha elfelejti az ekét lekapcsolni róla!
    - Na jól van banyek, engem el lehet felejteni- emelte fel szavát vészjóslóan Lala.
    - Nekem nem gond - vont vállat Tibi. - Ha csak ezen múlik a boldogságod!
    - Nem,csak nem kell herótozni.
    - Ócccssse! Hát ki herótoz?
    - Méghogy ki?..Ti parasztoztatok le az elébb!
    - Elébb? Ááá!Nem parasztoztunk le - javitotta ki Tibi - csupán megállapítottuk hogy messze laksz a bekötöúttól. Mászrészt meg akartam mondani hogy szóródik a vetõmag a zsebedbõl,biztos bennemaradt
    - Jó persze! - hõzöngött Lala. - Bekecsben meg gumicsizmában járok a dizsibe,ott meg aztán a haverokkal csirkét darálunk,böfögõversenyt rendezünk, végül 6-7 boroskóla után kiderül ki tud legmesszebbrõl a piszoárba találni. Most boldogok vagytok?
    - Ha te örülsz,mi is örülünk - vont vállat Tibi.- Bár megjegyzem mi még táncolni jártunk oda,dehát az egy más világ volt...
    - Én is azért megyek banyek! Az elõbb azt csak irónikusan mondtam!!!!
    - Szerintem meg üvöltve...bár lehet hogy a kettõ egy és ugyanaz...
    - Ááááá! Kész vége!..nem szólok hozzátok.
    - No..Valami nagy jót tehettem elõzõ életemben...ilyen jól még évem nem indult! - örvendezett Tibi. - Jól van Lala,ne duzzogj már! Mondd el inkább,hogy hogy teltek az ünnepek..
    - Minek mondanám?Úgyse érdekel senkit!
    - Nem hát! De elõbb-utóbb úgyis elmondod. Jobb ezen hamar túlesni..-vigasztalta Tibi.
    - Á! Nem volt semmi. Otthon tunyultam,faltam a bejglit kétpofára, és bámultattam magam a tévével.
    - Nem voltatok sehol?
    - Nem a fenéket! El kellett dzsanázni az összes vaníliaszagú nagynénihez. Ezek meg szerintem kiszúrásból költöztek szanaszéjjel. Elõször csak annyi volt,hogy lemegyünk az egyikhez Pusztaszentgöröngyösre,ami helyileg ottvan az ukrán határ mellett. "Gond egy szál se!" -gondoltam én, majd jól bevágódok a Ford-ba aztán megmutatom banyek ezeknek a mazsoláknak hogy ki is a volán ördöge.Nem akarok szerénytelen lenni,de a Schumacher hozzám képest csak ipari tanuló.
    - Jó ,persze,tudjuk hogy jobb vagy mint Prost,Senna és Fittipaldi együttvéve.Térnél a lényegre?
    - Jó oké. Szóval rágyúrtam slusszkulcsra,de pofára esés lett,kiderült,hogy bárki vezethet csak én nem,mivel a család minden tagja szeretne élve eljutni a végcélhoz.Hát ez kicsit vérlázító volt,elég erõs kritika,olyan mintha a pápát kritizálnák hogy nem keresztény.Na mindegy, így se volt semmi veszve,legfeljebb banyek ,becsoportosulok a hátsó ülésre,aztán a laptop-on DVD-t nézek.Variáltam is hogy melyik film is tartana ki ,meg mi illik az úthoz...
    - Pityke õrmester beszt of...az az egy DVD-d van...menjünk tovább..
    - Jól van na banyek. Szóval megvolt már a b-terv is.Minden oké. Aztán kiderült hogy nincs otthon a Ford, a nõvérem elvitte. Menni pedig kell,tehát elindultunk az õ 17 éves Trabantjával. Gondoljatok bele : Budapest -Pusztaszentgöröngyös út egy Trabanttal!
    - Hát...nem tudom mit nyávogsz,nem egy Párizs- Dakar ! -vetette közbe Tibi.
    - Ja banyek.. fél óra alatt jutottunk a garázstól a kocsibejáróig.Ráadásul a Trabantban nincs szivargyújtó,így addigra a laptop lemerült.Mire kiértünk az utca végére Herman - ne röhögj banyek..az a kocsi neve - megadta magát és se elõre se hátra.
    - Hogy lehet egy kocsit Hermann-nak hívni? - kérdezte Tibi enyhén fuldokolva a röhögéstõl.
    - Tudomisén - vont vállat flegmán Lala - Kérdezd a nõvéremet. Mikor Ladája volt,azt Ivánkának hívta.
    - Huh...háh...Ivánka - Tibi az asztal csapkodta,és csorgott a könnye a nevetéstõl..
    - Akkor nem mentetek óccse?
    - De banyek ....vonattal.Intercity, interpici, meg intermittomén. Azt hittem lefagyok a vonatról,de kiderült hogy az már a fûtés volt.Na itt kezdtem komolyan megilyedni. Gondoltan ha legközeleb lassit a vonat,kiugrok banyek,szedek fel néhány talpfát,aztán lesz itt tábortûz,szalonnázás,Beatles-dalok,miegymás...
    - Aztán nem lassitott?
    - De igen,de már az összes talpfát betonra cserélték. Ez gond banyek. Egyrészt baromi nehéz, másrészt csekély a fûtõértéke.Na mindegy,egyszerre csak odaérünk valahogy. Itt aztán jött az újabb próba,végig kellett kóstolni az összes karácsonyi sütit. Hát nem mondom, az elsõ 12 féle még jólesett..
    - 12 féle? Az nem semmi óccse. És utána mi volt?
    - Mi lett volna? Megkóstoltam a többi 18 fajtát is és megdöntöttem az egyhuzamban csandrázási világrekordot..
    - Büszkék vagyunk rád Lala...bárki kérdi megemlítem, hogy veled dolgozhattam, hogy irigykedjenek rám..
    - Nem kell aggódni,azóta megdõlt a rekord..
    - De remélem az új csúcsot is te jegyzed!
    - Naná. Jó szakember állandó minõséget produkál! Szilveszterkor a másik nagynénéméknél voltunk Soltvadkerten . 16 féle süti plusz házibor,meg egy kis keritésszaggató vegyespálesz. Ki voltam ütve mint Koko az 5. menetben.Csak ültem,néztetm magam elé.és tûnõdtem hogy mikor ettem sárgarépát...

    ...eszerint nem történt semmi érdekes. A Föld még mindig forog, a madarak csiripelnek, a virágok illatosak és a 49-es villamos lehal a Szent Gellért téren. Közben gazdája lett egy lottóötösnek...szerencsés fickó. Ez volt az utolsó BigOne, én most indulok a kelenföldi pályaudvar felé ,mert át kell mennem az Astoria-hoz. A Föld gömbölyü,lehet hogy 1-2-szer meg kell kerülnöm,ez eltart pár évig. Lehet hogy hoszabb ideig megállok közben Mallorcán,Hawaii-n...
    Van egy kis spórolt pénzem...
    Mostmár...
    CSak ülök a pálmafák alatt..
    És csörög az óra..
    Reggel van..
    Január
    Tél...hideg..
    Reggel...sötét..ébredés..

    "Jó reggelt kivánok !Ébredni kéne már!
    ó ó óóóóóóó Jó éjszakát!"

    Szólj hozzá!

    Műkorcsolya

    2006.12.08. 12:40 Futó Lada

    Korán reggel van..az ember ugye ilyenkor félálmosan,és a 49-es villamoson történõ utazástól megviselten botorkál befelé némi fagyhaláltól még deres aggyal.Reggeli körkép gyors megtekintése.Ede telefonál.Sebaj,addig is jut idõm felébredni....gondolom én.Tibi éppen most érkezik vissza reggeli õrjáratáról.Arca elégedett,tehát minden radiátor a helyén,az emeletet sem lopták el, és a toalettpapírból sem mutatkozott az átlag-fogyasztástól kritikusan eltérõ hiány.Jól indult tehát a nap.Gémberedett tagjaim kiengesztelésére leülök a hokkedlimre,nekiállok reggelit gyártani,közben Ede IQ-partyját hallgatom...



    -Halló!Kicsit hangosabban mert nem értem!..aha..értem..Mi?.nem tudom,azt nem értem én sem...aha..értem.Miért?Hmm..Hát nem értem...Ja!..Aha,értem.Értem.Igen..nem...pillanat,nem értem mert beszakadt az ajtó..igen tartsa kérem..
    No persze semmi extra nem történt,csak Lala is befutott.Arca kicsit pirosabb volt a szoksosnál,látszott rajta hogy ez nem a gyári alapszin,hanem tuningolta valamivel.A táskája egy elegáns ballisztikus ívet leirva landolt a szék mellett,kis híján elsodorva a roskadásig telt kukát amely már így is elég horrorikus szagokat árasztott,hát még ha megbolygatta volna a benne kialakult evolúciót...de nem..Szóval Lala szétnézett,mint a terminátor mikor áldozatot keres.Látszott hogy mondaná,de nincs kinek.Mindenki behúzta a fejét az aznapi metró-újság lapjaiba,kivétel én,merthogy még a gémberedettség ott volt az újság-emelõ bicepszem belsõ részeiben...Hát mondani kezde...(Persze így hogy már volt balek hallgatóság,Tibi is kimászott a sportrovatból,amit amúgy is fejjel lefelé tartott a kezében..)

    -Eddig azt hittem banyek, hogy a mûkorcsolya szánalmas, unalmas sportág, csúszkálás némi ugra-bugrával fûszerezve. Egyetlen látványosságként a javára írható hogy nõi elõadóknál a merész dekoltázs idõnként némi vizuális élménnyel ajándékozza meg a gyanútlan szemlélõdõt, aki vagy a helyszínen vacogja végig az elõadást, vagy pedig a TV elõtt laza elfekvésben, sörrel és snackkel...
    -Lala!..Hagyd a bevezetõt,térj a lényegre mert mindjárt itt a karácsony,oszt még vásárolnom is kellene!-vágott közbe Tibi.
    -Várjál,már banyek,most jön az érdekes..merhogy ez a hit azonban csak ma reggelig tartott, amikor is az este lehullott nagymennyiségû hó reggelre megfagyott változatával szembesültem. A "Pofára estem, mint a zsíros kenyér" formájú avult közhely - mert ugye kinek futja egyszerre zsírra is meg kenyérre is a szûkös fizetésbõl - gyenge kifejezés arra a tényre, hogy talajfogásomat még a Richter-skála is kijelezte. De ne menjünk ennyire a dolgok elébe, lássuk mozifilmszerûen, hogy is történt mindez.
    -Asszem akkor a gyerek idén se kap modell-vasutat -dõlt hátra Tibi. - Na gyerünk Lala öcsém,csapjál a lecsóba.
    -Okét Tibi bátyám. Naszóval : Alaphelyzetbõl, mint minden rendes ember munkába indultam kora reggel. Az este lehullott havat az utcán a kutya sem söpri el, mert egyrészt a kutyát ilyenkor ölben viszik le ugatni, másrész meg a kutya sem hülye teljesen. Tehát rövid idõ után teljesen átázott cipõben megpróbáltam csapást vágni banyek a bokáig érõ hóban. Terveim szerint mindössze a kocsmáig kellett volna ily módon eldózerolni a havat, mivel a krimó elõtt érthetetlen okból már reggel 6-kor le volt takarítva az út. (Na erre varrjak gombot mi?) Onnantól a buszmegállóig már szinte sztrádányi széles hómentes felület várt.

    Mentem banyek, mint barom szó se róla dehát a cipõ egyre nehezebb lett a benne összegyûlt több köbméter hótól meg a közegellenálásom se volt valami optimális, így hát rövid idõ után érezhetõen lépéshátrányba kerültem az egyéb napokon tetûlassú busszal szemben. - Nem szúrsz ki velem pajtás!-gondoltam félhangosan miközben magasztaltam a buszsofõr összes felmenõ és lemenõ ági rokonait. Mire kidühöngtem volna magamat már oda is értem a helyi kultúrközpont elé. De bezzeg a kocsma hangos-mondottá volt Petõfi és hát szavai igazolására meg is volt a szükséges hangerõ a dolgozni induló(?) nép ajkán. Hogy kora reggel mitõl volt nótás kedvük azt nem tudom, mint a hogy azt sem, hogy mit énekeltek, mert csak a hangerõ stimmelt, a szöveg meg a dallam nem.

    Odaértemkor banyek úgy éreztem, túl vagyok a nehezén, és végre megpróbálhatom utolérni magamat és a távolodófélben lévõ buszt. Kiléptem, de a harmadik lépés után olyan dolog történt banyek, amit ha Tom Hanks mutat be a következõ filmjében tuti befutó lesz az Oscar -díj kiosztáson. Beírtam a nevem a mûkorcsolyázás aranykönyvébe, ugyanakkor bevonultam a hallhatatlanok jégcsarnokába. Elõbb az elsõ lépés után egy fél fordulatos leszúrt rittberger tripla axel kombináció után rövid sétát tettem a sztratoszférában, majd a súlytalanság e röpke élménye után Katarina Wittet megszégyenítõ kecsességgel sikerült abbahagynom a forgást és érzésem szerint több ezer g-s gyorsulással megindultam a föld felé. Landolásom külsõ szemlélõdõk szerint egy légikatasztrófát átélt, ám a végét járó Jumbo Jet-re emlékeztetett leginkább, ám én inkább egy kurvanagy puffanásra emlékszek.Na ja banyek,de ez még nem a vége. A kocsma mûértõ közönsége természetesen értékelte a teljesítmény és visszafogott, ám elismerõ tapssal jutalmazta. Én szerényen, a gyorsulástól vagy a becsapódástól felrepedt orromat törölgettem, majd a legnagyobb filmszínészekre jellemzõ természetes bájjal öklömet rázva búcsút intettem a távolodó busz után (ismét szabadjon felhívnom a figyelmet Tom Hanks-re bár ennél a jelenetnél, már lehet, hogy Bruce Willis fogja a tropáratört fõhõst játszani.)


    Tibi aki eddig csak hintázott a székén itt egy kecses mozdulattal hanattesett és nevetéstõl csorgó könnyeit törölgetve mászott elõ az asztal alól.Ede a fejét csóválta , és teljessen elfeledkezett róla hogy a vonal másik végéna még mindig tartja az a szerencsétlen sorsú valaki a kagylót és várja hogy Ede végre újra "Értem vagy nem értem" tipusú RTL-klubról levett játékot folytassa.Persze Lalát az efféle közjátékok nem zeverták folytatta a szokásos lendületével..


    -Szabadprogramom ily módon elõadott õsbemutatója után cseppet sem lógó orral (a becsapódás óta hossza csökkent ám tartása harcosabb ezerrel) megindultam banyek laza csúszkálással a vasútállomásra,mivel a busz már rég messze járt.Nem mertem most már a szokásos formula uno stílusomban haladni,így csak totyogtam mint a hasmenéses pingvin a foglalt WC elõtt. Mire kiértem az állomásra, már szakadt rólam a viz.Gond egy szál se volt, vettem jegyet és kimentem a peronra,merhogy 2 perc volt vissza a vonatig.Na ja. Mire kiértem ,bemondták ,hogy a vonat késik merhogy megfagytak elõtte a szánhúzókutyák,vagy mittudomén.De csak öt percrõl volt szó.Az izzadtság kezdett deresedni rajtam Már negyed órája dekkolhattam ott banyek mikor feltünt valami mozdonyszerû.Szerintem tegnap dél óta ez volt az elsõ járat mert annyian voltak rajta ,hogy kipuposodott akocsi oldala.Mire feltolakodtam,már majdnem átmentem folyékonyba. Benyûglõdtem magam kispestig,de ott vár tele volt a hócipõm.Részint hóval, részint a mai reggellel.Gondoltam minél elõbb leszállok,annál jobb.Na ja,csak a vonat még nem állt meg.A kispesti közönség is szakértõ volt,ez bátran állíthatom,a vonatról elõadott négyhempergéses halálugrásom osztatlan sikert aratott.....


    -Lala! Fejezd abba!...nem bírom tovább...szét röhögöm magam,aztán otthon 3 gyerek marad árván..kérlelte Tibi.
    - Mit röhögsz ezen banyek???!! Hát nem érted ?? Akkorát estem mint az MOL-részvény ára!! Hát nem birok leülni,mer össze-vissza zsibbadtam!
    - Lala!..Hidd már el hogy sajnállak, mint skót kölcsönadást, de ez nem változtat a helyzeteden...
    - Az már igaz...nem én vagyok az aki a jég hátán is megél...

    Szólj hozzá!