God's zoopark

Korán reggel van..az ember ugye ilyenkor félálmosan,és a 49-es villamoson történõ utazástól megviselten botorkál befelé némi fagyhaláltól még deres aggyal.Reggeli körkép gyors megtekintése.Ede telefonál.Sebaj,addig is jut idõm felébredni....gondolom én.Tibi éppen most érkezik vissza reggeli õrjáratáról.Arca elégedett,tehát minden radiátor a helyén,az emeletet sem lopták el, és a toalettpapírból sem mutatkozott az átlag-fogyasztástól kritikusan eltérõ hiány.Jól indult tehát a nap.Gémberedett tagjaim kiengesztelésére leülök a hokkedlimre,nekiállok reggelit gyártani,közben Ede IQ-partyját hallgatom...

Mentem banyek, mint barom szó se róla dehát a cipõ egyre nehezebb lett a benne összegyûlt több köbméter hótól meg a közegellenálásom se volt valami optimális, így hát rövid idõ után érezhetõen lépéshátrányba kerültem az egyéb napokon tetûlassú busszal szemben. - Nem szúrsz ki velem pajtás!-gondoltam félhangosan miközben magasztaltam a buszsofõr összes felmenõ és lemenõ ági rokonait. Mire kidühöngtem volna magamat már oda is értem a helyi kultúrközpont elé. De bezzeg a kocsma hangos-mondottá volt Petõfi és hát szavai igazolására meg is volt a szükséges hangerõ a dolgozni induló(?) nép ajkán. Hogy kora reggel mitõl volt nótás kedvük azt nem tudom, mint a hogy azt sem, hogy mit énekeltek, mert csak a hangerõ stimmelt, a szöveg meg a dallam nem.

Odaértemkor banyek úgy éreztem, túl vagyok a nehezén, és végre megpróbálhatom utolérni magamat és a távolodófélben lévõ buszt. Kiléptem, de a harmadik lépés után olyan dolog történt banyek, amit ha Tom Hanks mutat be a következõ filmjében tuti befutó lesz az Oscar -díj kiosztáson. Beírtam a nevem a mûkorcsolyázás aranykönyvébe, ugyanakkor bevonultam a hallhatatlanok jégcsarnokába. Elõbb az elsõ lépés után egy fél fordulatos leszúrt rittberger tripla axel kombináció után rövid sétát tettem a sztratoszférában, majd a súlytalanság e röpke élménye után Katarina Wittet megszégyenítõ kecsességgel sikerült abbahagynom a forgást és érzésem szerint több ezer g-s gyorsulással megindultam a föld felé. Landolásom külsõ szemlélõdõk szerint egy légikatasztrófát átélt, ám a végét járó Jumbo Jet-re emlékeztetett leginkább, ám én inkább egy kurvanagy puffanásra emlékszek.Na ja banyek,de ez még nem a vége. A kocsma mûértõ közönsége természetesen értékelte a teljesítmény és visszafogott, ám elismerõ tapssal jutalmazta. Én szerényen, a gyorsulástól vagy a becsapódástól felrepedt orromat törölgettem, majd a legnagyobb filmszínészekre jellemzõ természetes bájjal öklömet rázva búcsút intettem a távolodó busz után (ismét szabadjon felhívnom a figyelmet Tom Hanks-re bár ennél a jelenetnél, már lehet, hogy Bruce Willis fogja a tropáratört fõhõst játszani.)

Tibi aki eddig csak hintázott a székén itt egy kecses mozdulattal hanattesett és nevetéstõl csorgó könnyeit törölgetve mászott elõ az asztal alól.Ede a fejét csóválta , és teljessen elfeledkezett róla hogy a vonal másik végéna még mindig tartja az a szerencsétlen sorsú valaki a kagylót és várja hogy Ede végre újra "Értem vagy nem értem" tipusú RTL-klubról levett játékot folytassa.Persze Lalát az efféle közjátékok nem zeverták folytatta a szokásos lendületével..

-Szabadprogramom ily módon elõadott õsbemutatója után cseppet sem lógó orral (a becsapódás óta hossza csökkent ám tartása harcosabb ezerrel) megindultam banyek laza csúszkálással a vasútállomásra,mivel a busz már rég messze járt.Nem mertem most már a szokásos formula uno stílusomban haladni,így csak totyogtam mint a hasmenéses pingvin a foglalt WC elõtt. Mire kiértem az állomásra, már szakadt rólam a viz.Gond egy szál se volt, vettem jegyet és kimentem a peronra,merhogy 2 perc volt vissza a vonatig.Na ja. Mire kiértem ,bemondták ,hogy a vonat késik merhogy megfagytak elõtte a szánhúzókutyák,vagy mittudomén.De csak öt percrõl volt szó.Az izzadtság kezdett deresedni rajtam Már negyed órája dekkolhattam ott banyek mikor feltünt valami mozdonyszerû.Szerintem tegnap dél óta ez volt az elsõ járat mert annyian voltak rajta ,hogy kipuposodott akocsi oldala.Mire feltolakodtam,már majdnem átmentem folyékonyba. Benyûglõdtem magam kispestig,de ott vár tele volt a hócipõm.Részint hóval, részint a mai reggellel.Gondoltam minél elõbb leszállok,annál jobb.Na ja,csak a vonat még nem állt meg.A kispesti közönség is szakértõ volt,ez bátran állíthatom,a vonatról elõadott négyhempergéses halálugrásom osztatlan sikert aratott.....